Sziasztok, kedves Látogatóim!
Elérkezett a szeretet ünnepe, akármennyire is hihetetlen de megint eltelt egy év. Bizony. Legalábbis Karácsony van, én szinte fel sem fogom, mintha csak pár napja lett volna az egész minden. De nem tudom, ebbe a világba csak úgy repül az idő. Na, mindegy. Boldog békés Karácsonyt kívánok mindenkinek! Itt a meglepetés , tulajdonképpen ez egy novella, mert nagyon rövid lett. ( tudom nem a legjobb, de csak ennyi ihletem volt. ihletet is hozhatna a Jézuska, már nem azért. :P )
Elérkezett a szeretet ünnepe, akármennyire is hihetetlen de megint eltelt egy év. Bizony. Legalábbis Karácsony van, én szinte fel sem fogom, mintha csak pár napja lett volna az egész minden. De nem tudom, ebbe a világba csak úgy repül az idő. Na, mindegy. Boldog békés Karácsonyt kívánok mindenkinek! Itt a meglepetés , tulajdonképpen ez egy novella, mert nagyon rövid lett. ( tudom nem a legjobb, de csak ennyi ihletem volt. ihletet is hozhatna a Jézuska, már nem azért. :P )
Damon naplója
Cím: A karácsonyról
Sosem voltam jó az ajándékozásban, a családom egy évben csak egy ajándékot kap, mert nem vagyok az a típus hogy „jobb adni, mint kapni”. De, most mégis szántam arra időt, hogy elmenjek a bevásárlóközpontba karácsonyi ajándékot vásárolni. Délután becsomagoltam őket s áthívtam Elenáékat a Salvatore villába. Vacsorával is készültem, bár a boszi folyamatosan feszült volt a többiek még is jól érezték magukat. A húslevest tálaltam, mikor mindenki jóízűen evett elsütöttem, hogy bambi hús van benne. Elenának kiesett az ennivaló a szájából, vicces látvány volt, az arckifejezése mai napig eszembe jut. Természetesen vicc volt, „bolti hús” úszkált benne. A második fogást az amerikai vacsorák szokványos karácsonyi főztje volt, a pulyka.
Eljött az ajándékozás –csöppet sem felemelő-percei. Én kezdtem, először Elenának nyújtottam át az ajándékát, egy új melltartót kapott, nagyon morcos volt. Jeremy egy olyan könyvet kapott, hogy „Ne okoskodjunk annyit!”. Bonnie a legújabb Harry Potter könyvet kapta, látszott az arcán tetszik neki mégis azt mondta „Miért vagy ilyen szemét?”. Stefi egy évi vért kapott tőlem, azaz öt vérrel teli zacskót, elég neki egy évre. Katherine-t is meglátogattam a sírba, ő egy fokrémet kapott, a legújabb Colgate-ot, mivel sok évig ott lesz, bent abba az eldugott helybe ahol bebüdösödik a szája. Hát sajnos a vizet és a fogkefét a jövőkarácsonyra kapja meg, addig még várnia kell. De, legalább mindenkire gondoltam. Én is kaptam pár ajándékot, pontosabban egyet, de azt is csak Elenától. A Twilight Saga összes könyve, na, már csak ez hiányzott az életemből. Edward olyan papucs. Bella meg olyan kis visszahúzódó bárányka, mondjuk Elena is ilyen. Tök mindegy, hagyjuk inkább. Miután végeztünk az ajándékozással mindenki elhúzta a csíkot, kettesbe maradtam. Elenával. Stefant akarta megvárni, mert ellépett a boltba egy kis bejgliért. Addig legalább kiélvezem a helyzetet, csendben ültünk a kanapén és mélyen néztem a szemeibe, s ő is az enyémbe. Közelítettem a feje felé, nem bírtam ellenállni. Finoman a szájára tapasztottam a számat miközben közelebb húztam magamhoz, csodálkoztam, nem húzódott el. Ekkor ajtónyílást hallottam, gyorsan elszakadtunk egymástól, s Elenának a fejére húztam egy mikulássapkát, amit még Bonnie hagyott itt.
- Boldog Karácsonyt, Stefan! – mondtam mosolyogva s felszaladtam a szobába. Lehuppantam az ágyra és elővettem a könyvet, amit Elena adott. Hülyeség, leraktam és gondolkozni kezdtem. Felesleges most gondolkozni, karácsony van! Kellemes ünnepeket mindenkinek!
Cím: A karácsonyról
Sosem voltam jó az ajándékozásban, a családom egy évben csak egy ajándékot kap, mert nem vagyok az a típus hogy „jobb adni, mint kapni”. De, most mégis szántam arra időt, hogy elmenjek a bevásárlóközpontba karácsonyi ajándékot vásárolni. Délután becsomagoltam őket s áthívtam Elenáékat a Salvatore villába. Vacsorával is készültem, bár a boszi folyamatosan feszült volt a többiek még is jól érezték magukat. A húslevest tálaltam, mikor mindenki jóízűen evett elsütöttem, hogy bambi hús van benne. Elenának kiesett az ennivaló a szájából, vicces látvány volt, az arckifejezése mai napig eszembe jut. Természetesen vicc volt, „bolti hús” úszkált benne. A második fogást az amerikai vacsorák szokványos karácsonyi főztje volt, a pulyka.
Eljött az ajándékozás –csöppet sem felemelő-percei. Én kezdtem, először Elenának nyújtottam át az ajándékát, egy új melltartót kapott, nagyon morcos volt. Jeremy egy olyan könyvet kapott, hogy „Ne okoskodjunk annyit!”. Bonnie a legújabb Harry Potter könyvet kapta, látszott az arcán tetszik neki mégis azt mondta „Miért vagy ilyen szemét?”. Stefi egy évi vért kapott tőlem, azaz öt vérrel teli zacskót, elég neki egy évre. Katherine-t is meglátogattam a sírba, ő egy fokrémet kapott, a legújabb Colgate-ot, mivel sok évig ott lesz, bent abba az eldugott helybe ahol bebüdösödik a szája. Hát sajnos a vizet és a fogkefét a jövőkarácsonyra kapja meg, addig még várnia kell. De, legalább mindenkire gondoltam. Én is kaptam pár ajándékot, pontosabban egyet, de azt is csak Elenától. A Twilight Saga összes könyve, na, már csak ez hiányzott az életemből. Edward olyan papucs. Bella meg olyan kis visszahúzódó bárányka, mondjuk Elena is ilyen. Tök mindegy, hagyjuk inkább. Miután végeztünk az ajándékozással mindenki elhúzta a csíkot, kettesbe maradtam. Elenával. Stefant akarta megvárni, mert ellépett a boltba egy kis bejgliért. Addig legalább kiélvezem a helyzetet, csendben ültünk a kanapén és mélyen néztem a szemeibe, s ő is az enyémbe. Közelítettem a feje felé, nem bírtam ellenállni. Finoman a szájára tapasztottam a számat miközben közelebb húztam magamhoz, csodálkoztam, nem húzódott el. Ekkor ajtónyílást hallottam, gyorsan elszakadtunk egymástól, s Elenának a fejére húztam egy mikulássapkát, amit még Bonnie hagyott itt.
- Boldog Karácsonyt, Stefan! – mondtam mosolyogva s felszaladtam a szobába. Lehuppantam az ágyra és elővettem a könyvet, amit Elena adott. Hülyeség, leraktam és gondolkozni kezdtem. Felesleges most gondolkozni, karácsony van! Kellemes ünnepeket mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése